Kiszáradás - folyadékpótlás

Kiszáradás - folyadékpótlás
A felnőtt ember testsúlyának 60-70%-a folyadék. Újszülötteknél 80%, csecsemőknél kb 75% a víztartalom.
A folyadék a testünkben két nagy térben található meg, a sejteken belül és a sejteken kívül. A sejteken kívüli folyadéktér további két részre osztható, a sejtek közötti, és az érpályán belüli terekre. A testünkben található folyadék vízből és elektrolitokból áll.
Az anyagcsere folyamataink kapcsán (vizelés, székelés), a légzéssel, izzadással folyamatosan veszíti testünk a folyadékot, amelyet ivással pótolunk. A különböző folyadékterekben található víz és elektrolitok mennyisége viszonylag állandó, de az ürítés és felvétel miatt folyamatos áramlásban és körforgásban van. Ez az állandóság biztosítja a szervezet működéséhez szükséges belső környezetet, az állandóság felborulása súlyos állapothoz vezet. Ez a kiszáradás, vagyis dehidráció
ekkorban a testfelület és testtömeg aránya eltér a felnőttektől. A gyermek testfelülete sokkal nagyobb a testsúlyra vonatkoztatva, így a gyakori lázzal járó betegségek kapcsán, már az izzadással és a bőrön keresztüli párologtatással is sokkal több folyadékot veszít a gyermek, mint a felnőtt, ez a gyermekkori kiszáradás egyik oka.
A kiszáradás kialakulását segíti az is, hogy sok táplálkozási zavar, és banális fertőzések gyakran okoznak hányást és hasmenést, ilyenkor nagy mennyiségű emésztőnedv távozik a szervezetből, ami nem csak folyadékvesztést, de elektrolitvesztést is jelent.
Az egy nap alatt termelődött gyomor és bélnedv mennyisége duplája a vérplazma mennyiségének, ami egészséges gyermekek esetében az emésztés során visszaszívódik a tápcsatornából és újra a vérpályába kerül.
Ha a hányás vagy hasmenés megszakítja ezt a körforgást, fokozott mennyiségű folyadék és elektrolit ürül a külvilágba a gyermek testéből, ez a kiszáradás oka.
A kiszáradás során eleinte a sejt közötti térből, majd a sejtekből indul folyadékáramlás a vérpálya felé, hogy a vérkeringést fenntartsa a szervezet. Mikor a szövetek víztartalékai kiürülnek, a vér is besűrűsödik, csökken a vér mennyisége, a keringés lelassul, emiatt a sejtek nem kapják meg a működésükhöz szükséges oxigént és táplálékot, és a káros anyagcseretermékek sem szállítódnak el. A vese próbálja benntartani a folyadékot, emiatt alig képződik vizelet, így nem ürülnek ki szervezetből a káros anyagcseretermékek.
A kiszáradás folyamata közbelépés nélkül sokkos állapotba torkollhat. Ennek tünetei:
- a bőr alatti kötőszövet folyadéktartalma csökken emiatt a bőr veszít a rugalmasságból, a bőre könnyen ráncolható és lassan simul ki
- a csecsemő kutacsa beesett
- a nyelve száraz és lepedékes
- a szemei beesettek
- a gyermek fáradékony, aluszékony
- nem izzad
- csökken a vizelet mennyisége
- a vizelet színe sötét, szaga erős
- csecsemő és gyermek lehelete vegyszerszagú (acetonos)
- szapora a pulzusa
A kiszáradás kockázatát növeli:
- láz
- hányás
- hasmenés
- a torok vagy száj fájdalmával járó kórképek (aftás fertőzés, mandulagyulladás, mandula műtét utáni napok stb.)
- fontos tudnunk minél több úton zajlik a folyadékvesztés, annál hamarabb alakul ki a kiszáradás
Amennyiben kiszáradásra hajlamosító helyzet áll fenn, fokozottan figyeljük a folyadékfogyasztást, kínáljuk sűrűn a gyermeket folyadékkal.
Az is lényeges információ, hogy a kiszáradás miatt a gyermeknek hányingere lesz, ami miatt nem iszik, amitől még rosszabbul lesz, így egy ördögi kör kezdődik el.
Az állapot órák alatt romolhat, a fenti tünetek megjelenése közül a vizelet csökkenése az a súlyos pont, amikor orvoshoz kell fordulnia kiszáradás kezelése miatt. Ha a vizelet csökkenését tapasztaljuk, ne kísérletezzünk tovább az otthoni itatással. Ha kiszáradás áll fenn, az gyermekkorban kórházi kezelést indokol. A gyermek megfelelő összetételű vizet és ionokat tartalmazó folyadékot kap infúzióban, melytől az állapota gyakorlatilag azonnal rendeződik.
Ha hosszabban tartó hányásos, hasmenéses vagy lázas állapot volt a kiszáradás oka, akkor az alapbetegség gyógyulásáig általában bent kell maradni a kórházban, hisz a gyermek újra kiszáradhat, ha túl sok folyadékot veszít.
Egészséges gyermek 24 órás folyadékszükséglete a testsúly függvényében az alábbiak szerint számolható ki:
Az első 10 kg-ra 100 ml/tskg (testsúlykilogramm) folyadékot számolunk
A második 10 kg-ra 50 ml/tskg folyadékot számolunk
20 kiló felett minden további kilóra 20ml/tskg folyadékot számolunk
Az anyatejjel táplált kisbabáknak általában félig vagy nagyon lágy a széklete, de akut hasmenés az ő esetükben sokkal ritkábban fordul elő – egy éves kor alatt csupán 50%-a a tápszeres babákénak. A kizárólagos szoptatás jelentősége a baba számára számos betegség ellen véd, köztük a hasmenés esélyét is csökkenti.
Ha a széklet minősége, mennyisége megváltozik, tehát a szokásosnál többször tapasztaljuk és állaga folyékonyabb, vizesebb, akkor hasmenéses állapotról beszélhetünk – legyen a baba táplálása akármilyen. Láz, hányás vagy véres széklet olyan kísérő tünetek lehetnek, melyek feltétlenül indokolják az orvoshoz fordulást.
A legnagyobb és legáltalánosabb veszélyt – a megnövekedett folyadékvesztés miatt – a kiszáradás jelenti, ami különösen gyakran fordulhat elő hat hónapos kor alatt. Nagyon fontos, hogy a kiszáradás ellen időben lépjünk fel, melynek jeleit csecsemőkorú gyermekünk esetén is fel kell tudnunk ismerni.